Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

Az Európai Bíróság az utóbbi időben több döntést is hozott az áfalevonási jog megtagadása kapcsán, magyar vonatkozású ügyekben. A bírósági ítéletek tömör lényege, hogy Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél nem lehet önmagában felróni (és emiatt az áfamentességet megtagadni) a beszerzőnél felmerülő mulasztást/törvénysértést, adócsalást.

A magyar adóhatóság eddigi gyakorlatában gyakran előfordult, hogy az adóhatóság utólagos ellenőrzés keretében olyan indokokra hivatkozással tagadta meg az adózóktól az áfamentes termékértékesítés jogát, mint például, a Közösségi beszerző a székhelyén nem fellelhető, adott esetben a vizsgálatkor már törölt cég, a termék ország elhagyásának megtörténte nem kellőképpen igazolt. A magyar adóhatóság olyan körülmények ismeretét, bizonyítását várta el a termékértékesítő féltől, amelyre azoknak – az EU Bírósági ítéletek fényében immáron – rálátása, ráhatása nem feltétlen volt, illetve nem feltétlen kellett, hogy legyen.

A legutóbbi – Mecsek Gabona Kft. C‑273/11. számú – ügyében a Bíróság ismét olyan kérdéseket válaszolt meg, melyek arra vonatkoztak, hogy mi az az elvárható körültekintés, amelyet a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést végző félnek tanúsítania kell, ahhoz, hogy az adómentes termékértékesítés feltételei fennálljanak.

A Bíróság megállapította, hogy a Közösségi jogszabályok egyetlen rendelkezése sem írja konkrétan elő, hogy az adóalanyoknak milyen bizonyítékokat kell benyújtaniuk az áfa mentességben való részesüléshez. A 2006/112 irányelv 131. cikkének megfelelően a tagállamoknak kell meghatározniuk a Közösségen belüli termékértékesítések mentesítésének feltételeit annak érdekében, hogy biztosítsák az említett adómentességek helyes és egyszerű alkalmazását, valamint az esetleges adócsalás, adókikerülés és visszaélés megelőzését. Ugyanakkor a hatásköreik gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogrend részét képező általános jogelveket, amelyek közé tartozik különösen a jogbiztonság és az arányosság elve.

Fontos körülmény, hogy a magyar jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen konkrét előírást arra nézve, hogy milyen dokumentumokkal kell az adómentesség feltételeit igazolni, a megkövetelt bizonyítékok a konkrét ügy
körülményeitől függnek. A Bíróság kimondta, hogy We will also apply the transaction fee when RED online casino Driving cheap driving schools cash vouchers are used to pay for the pre-paid package AND a credit or debit card is used where the card payment element is ?10 or greater. a jogbiztonság elve megköveteli, hogy az adóalanyok ismerjék adókötelezettségeiket valamely ügylet megkötése előtt (Teleos best online casino és társai ítélet).

A Bíróság kimondta, hogy amennyiben az eladó casino teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, a vevő azonban nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik HÉA fizetési kötelezettséggel e tagállamban (Teleos és társai ügy; Euro Tyre Holding ügy).

Amennyiben az érintett termékértékesítés a vevő által elkövetett adócsalás keretébe illeszkedik, és az adóhatóság nem tudott meggyőződni arról, hogy a termékek ténylegesen elhagyták‑e a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét, azt kell még megvizsgálni, hogy e hatóság utólag kötelezheti‑e az eladót az ezen értékesítést terhelő HÉA megfizetésére.

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az adócsalás, az adóelkerülés, illetve más visszaélések elleni casino online küzdelem olyan célkitűzés, amelyet online casino a 2006/112 irányelv elismer és támogat (C‑487/01. és C‑7/02. sz., Gemeente Leusden és Holin Groep egyesített ügyek; C‑80/11. és C‑142/11. sz., Mahagében és Dávid egyesített ügyek), és amely alkalmanként igazolja az eladó kötelezettségeivel kapcsolatos magasabb elvárások (Teleos és társai ügy).

Eszerint nem ellentétes az uniós joggal, ha azt követelik meg a gazdasági szereplőtől, hogy jóhiszeműen járjon el és hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz (Teleos és társai; Mahagében és Dávid).

A Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy e körülmények fontosak az eladó HÉA fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából (Teleos és társai). Következésképpen, amennyiben megállapításra kerül, hogy a vevő az alapügyben adócsalást követett el, indokolt az eladó HÉA mentességhez való jogát a jóhiszeműség követelményének való megfeleléstől függővé tenni.

A Bíróság végül ebben a konkrét ügyben azt mondta ki, hogy az alap ügy tényállásai elemei ismeretének hiányában ő nem tudja megállapítani, hogy a Mecsek Gabona Kft. jóhiszeműen járt‑e el, és megtett‑e valamennyi tőle ésszerűen elvárható intézkedést az arról való meggyőződés érdekében, hogy az ügylet nem vezet adócsaláshoz, ez a magyar bíróság feladata.

Amennyiben tehát a magyar bíróság – objektív körülmények alapján – arra jut, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az általa teljesített ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz járult hozzá, és nem tett meg minden, tőle telhető ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza e csalást, meg kell tagadnia tőle a HÉA mentességhez való jogot.

A Bíróság emellett még kimondta, hogy önmagában az ha a vevőnek a HÉA adószámát az ügylet napját megelőző időpontra visszamenőleges hatállyal törlik, még nem eredményezheti az ügylet adómentességének megtagadását.

2012. október 1.